A közel 2 km hosszú, az Újpest és Budakalász között húzódó híd, amely éppen 18 évvel ezelőtt, 2008. szeptember 30-án nyílt meg a forgalom előtt. A pillérrel együtt több mint 100 méter magas építmény a Kőröshegyi völgyhíd után az ország második leghosszabb hídja, átadása óta pedig a főváros északi kapujának meghatározó közlekedési útvonalává vált.
18 éves lett a Megyeri híd, amely napra pontosan 18 évvel ezelőtt, 2008. szeptember 30-án nyílt meg a forgalom előtt. A híd története azonban jóval korábbra nyúlik vissza, hiszen a tervezése már 1993-ban megkezdődött, az építkezés pedig csak 13 évvel később, 2006-ban indulhatott el. A kivitelezés mintegy két és fél évig tartott, és az akkori árakon összesen 62 milliárd forintba került. A forgalomba helyezést megelőző próbaterhelésre 2008 augusztusában került sor, amikor 48, egyenként 43 tonnás, homokkal megrakott teherautóval tesztelték a híd teherbírását.
A Megyeri híd Újpest és Budakalászt között húzódik, miközben a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is átível. A teljes szerkezet 1861 méter hosszú, jellegzetes, „A” alakú pilonjai pedig 99,6 méter magasra emelkednek a pillértől számítva, a tetejükön üvegezett kilátószinteket is kialakítottak. A híd elsődleges célja az volt, hogy enyhítse a fővárosra nehezedő átmenő forgalmat, és gyors, közvetlen kapcsolatot teremtsen a Duna két partja között.
Miért nem lett Zrínyi Miklós híd a Megyeri hídból?
A híd elnevezése is tartogat érdekességeket, hiszen az új műtárgy elnevezésére vonatkozóan az illetékes minisztérium internetes szavazást indított. A voksoláson előbb Chuck Norris, majd Stephen Colbert neve került az élre. A szavazás eredményét azonban végül nem vették figyelembe, mivel a híd kizárólag elhunyt magyar személyről kaphatta volna a nevét. Így az internetes szavazáson a harmadik helyen végzett Zrínyi Miklósból sem lett névadó, noha megfelelt volna ezeknek a feltételeknek. Az internetes voksolás váratlan fordulatai miatt azonban a szavazás végeredményét végül érvénytelenítették. A Megyeri híd elnevezést pedig végül a Földrajzinév-bizottság fogadta el, arra hivatkozva, hogy az átkelő két „Megyert”, Káposztásmegyert és Békásmegyert köti össze.
A hídavatásról szóló 18 évvel ezelőtti írásunk erre a linkre kattintva olvasható el. A szerkezetkész híd bokrétaünnepéről, és a hordógurításról készült archív cikkünk pedig erre a linkre kattintva érhető el.
SZFM