Sok társasház gondnokát, közös képviselőjét keresik meg azzal, hogy néhány lakó többszöri kérés ellenére sem hagyja abba a kóbor és vadon élő állatok – elsősorban galambok – etetését. A madarak nem ritkán az emeletes házak erkélyein száradó ruhákra, parkoló autókra piszkítanak, és a helyi rendelet szerint komoly bírságot kaphat, aki eteti őket.
A panaszok kisebbik hányada a macskaetetés miatt érkezik a lakóktól, de nem közvetlenül a négylábúak a bosszúság forrásai. Esetükben a számukra kihelyezett nyers hús jelent gondot, amely vonzza a legyeket.
Hladony Sándor felhívja a figyelmet, hogy az állatok közterületi etetését külön rendelet szabályozza. Eszerint sem közterületen, sem pedig közterületnek nem minősülő ingatlanon nem szabad kóbor vagy vadon élő állatot etetni. Ez alól a madáretetők kivételek, énekesmadarak számára ugyanis szabad kihelyezni élelmet.
Az el nem takarított ürülékért is büntetés jár!
A rendelet megszegőire váró bírság felső határa százötvenezer forint, azonban ez nem csupán az etetés tilalmára vonatkozik. Az is büntetésre számíthat, aki nem takarít fel kutyája után. Újpestnek azonban nem célja a bírságolás, az állattartókat tudatosságra igyekeznek nevelni, ezt szolgálja a Nem Nagy Dolog kampány is. Az Állatvédelmi Járőrszolgálat célja ennél is átfogóbb: ők a megfelelő állattartást ellenőrzik, nem ritkán pedig mentik is a négylábúakat. Ehhez jól felszerelt járművek állnak rendelkezésükre.
MOA