Folytatjuk kiscetényi Pállya Celesztin nem mindennapi életének és munkásságának előző cikkünkben elkezdett bemutatását. A polihisztor festőt a Feszty-körkép megalkotásában játszott szerepe után sem hagyta nyugodni az alkotásvágy, az ecsetek és festékek világán túl pedig más horizontok is egyre inkább hívogatni kezdték.
Pállyának 1890-re lett elege a főváros légköréből, és egy nyugodtabb környezetben, az akkoriban még önálló Újpesten talált magának otthont, az akkori Jókai utca 10., később a Tavasz utca 21. szám alatt. A nyugalom azonban nem járt eseménytelenséggel, és az emberek nyelvén kiválóan értő festő hamarosan a város művészi életének egyik központi figurája lett. 1901-ben feleségül vette élete szerelmét, Winkle Etelkát.
Pállya Celesztin műtermében
1906-ban ismét kiállítást rendezett a Könyves Kálmán Szalonban. Ezt 1911-ben újabb tárlat követte, 1918-ban és 1919-ben a Nemzeti Szalon adott otthont Pállya műveinek, 1922-ben az Ernst Múzeum fogadta be munkáit, 1931-ben ismét visszatért a Műcsarnok falai közé, majd 1932-ben a debreceni Déri Múzeumban kerültek közönség elé a festményei. Hosszú karrierje számos hazai és külföldi díjjal ajándékozta meg, munkái magyar, szerb és német nemesi kúriák és galériák ékeinek számítottak, de műtermében is több száz alkotást őrzött.
Pállya Celesztin: A piacon
Hogy mennyire része lett a város életnek, mi sem jelzi jobban, minthogy 1939. március 29-én, 75. születésnapja alkalmából, Pohl Sándor polgármester támogatásával Újpest díszpolgárává avatták.
Édenkerti viharok
Magánéletében időről időre fellegek gyűltek a feje fölé. Házassága a rajongásig szeretett feleségével 1908-ban a válás határára sodródott. Etelka ugyanis színészi karrierre vágyott, amit férje ellenzett. Októberben a festő karhatalmi erővel hozatta vissza feleségét Újpestre, aki két lányukkal bátyjához szökött Devecserbe. Egy időre külön költöztek, gyermekeiket pedig Celesztin testvére, a szintén festőművész Pállya Károly vette magához.
Pállya Celesztin: Lovasfogat
Utóbbival szintén komoly vitája támadt a művésznek: 1925-ben azzal vádolta meg, hogy visszaél a nevével. A Carolusról Károlyra magyarosított testvér szintén C. Pállya szignóval árulta alkotásait, a már a 60-as éveiben járó polihisztor pedig úgy érezte, ezzel az ő nimbuszát bitorolja. A majd egy évig tartó jogi huzavona végére csak az ügyet tárgyaló bíró sikeres békéltetési kísérlete tett pontot.
A vásznak világán túl
Pállyát hóbortos személyiségnek tartották, mert szinte kizárólag a maga készítette cipőkben és ruhákban járt, sőt még egy autót is barkácsolt magának, amitől később csak azért vált meg, mert nem volt pénze fenntartani. 28 évesen elsőként tette meg velocipéden a Budapest-Kolozsvár távot, és annyira a szívéhez nőtt a biciklizés, hogy még 80 évesen is két keréken járt a fővárosba Újpestről. Kedvelt lovas témáihoz életnagyságú lómodellt faragott, amelyet a legkülönbözőbb pózokba lehetett állítani. Életvitelében már szinte aszkéta volt: mínusz 10 fokban is az udvari lavórban mosdott.
Pállya Celesztin éppen hegedűt készít
„Csak az tud foglalkoztatni, amit mások nem tudnak megcsinálni. Azért vagyok mechanikus és töröm a fejem mindenféle problémákon. (…) A reneszánsz művészei is tudtak mindent. A specializált ember lelketlen gép. Leonardo da Vinci az ideálom”
– fogalmazott 1932-ben egy interjúban. Útkeresései révén tökéletesítette a Stradivari hegedűk hangzását, ám ennek titkát sohasem fedte fel. A módszer kidolgozásához titokban még játszani is megtanult.
Pállya Celesztin: Lóvásár
A másik érdeklődési terület, amelyet mintegy magának reformált meg, a repülés volt. Műtermében számtalan légcsavar és repülőgépmodell állt, amelyek Pállya elmondása szerint jóval meghaladták a kor technikáját: több szerkezete már akkor képes lett volna a lebegésre, amikor a mai helikopterek koncepciója még nem terjedt el széles körben. Feltalálói ambíciói elé egyetlen akadály tornyosult: a pénzhiány.
Az út végén
1938-ban megfestette a 70. évébe lépő Horthy Miklós portréját, amelyet nagy ünnepség keretében állítottak ki az újpesti városháza dísztermében. Ez volt az utolsó, visszhangot kiváltó teljesítménye. A hazai művészvilág továbbra is elismeréssel adózott előtte, de Pállya felett érezhetően kezdett eljárni az idő. Ám ez sem szegte kedvét: tovább alkotott, műtermébe pedig sorra jártak a kuriózumra éhes riporterek és műkedvelők.
Pállya Celesztin: Újpesti hetivásár
A második világháború végül Pállyát és családját sem kímélte: Budapest ostromának nélkülözései megviselték, látását fokozatosan elveszítette, a feszültség elmeállapotát is kikezdte. Az újpesti házat bombatalálat érte, a polihisztor szinte teljes életműve a lángok, később a fosztogatók martaléka lett. Ő maga csodával határos módon élte túl a tragédiát. Maradék vagyonából örökösödési viták forgatták ki, feleségével pedig kénytelenek voltak Nagymarosra költözni, nyomorúságos körülmények közé: Pállya Celesztin 1948. január 15-én, egy döngöltpadlós tehénistállóban halt éhen, a pusztulástól megmentett, imádott hegedűi között, még ekkor is rendületlen alkotómunkában.
Újpest 2003-ban állított emléktáblát a tiszteletére, nevét pedig a Pállya Celesztin utca őrzi.