Szubjektív filmtörténet

  •  
  •  
  •  

Pereg a film…zene március 24-én Újpesten, az Adyban. Szubjektív filmtörténeti előadás Sándor Pál szerkesztésében és rendezésében, melyben legendás filmeket, színészeket idéz fel prózában és dalban az előadást játszó két színész, Kolovratnik Krisztián és Hegyi Barbara. A Vígszínház színésznőjével beszélgettünk.

Az előadás kapcsán elevenítette fel első élményét a filmről, miszerint az édesanyja, aki filmes díszlettervező, már kiskorában le akarta önt beszélni a filmezésről. Ennek ellenére mégis filmdíszletek között nőtt fel.

Anyukám kevés boldog embert látott maga körül a nehéz filmes szakmában és a gyerekének nem kívánt ilyen sorsot. De pechjére nagyon sokat dolgozott, így gyakran magával kellett vinnie a forgatásokra, úgyhogy valóban ebben a közegben nőttem fel.

Elég izgalmas játszótér lehetett.

Iszonyúan élveztem. Különös dolgokat láttam és nagyon különleges emberekkel találkoztam. Az ácsoktól kezdve a trükkmestereken át legendás rendezőkig, operatőrökig, színészekig.

A Pereg a film…zene című előadásban is filmes legendákat idéznek fel.

Megidézünk egy csomó olyan filmet, amiket esetleg már el is felejtettek az emberek. Nagy színészeket, akik a filmnek köszönhetően örökifjak maradtak. Remek filmes dalokat, örökzöld dallamokat hallhatnak a nézők, például a Casablancából, vagy Cherbourgi esernyőkből, csak hogy kissé közhelyes példákat hozzak. Ezer olyan pillanat van az előadásban, amely emlékeket, érzéseket idézhet fel a nézőkben ezekről a filmekről.

Mindez egy szintén legendás filmes rendezésében.

Nekem különösen jó volt Sándor Pállal dolgozni. Régóta ismerjük egymást, mert persze ő is ott volt gyerekkoromban a filmgyárban, és később nagyon sokat dolgoztam vele a televízióban. Egészen különleges látásmódja, ízlése van. Másképp közelít a színházhoz, mint a színházrendezők általában. Ez egy pódium-előadás, hiszen csak ketten vagyunk benne színészek, de Sándor Pál mégis filmes szemmel csinálta az előadást. Kolovratnik Krisztiánnal együtt nagyon élveztük ezeket a kicsit más szemléletű próbákat.

Mikor játszott utoljára Újpesten?

A Boldog születésnapot című vígjátékot játszottuk itt körülbelül tíz éve. De mostanában sokat járok Újpestre és mindig meghat, hogy milyen kedves része ez a városnak. Bensőségesebb hangulatú, mint Budapest többi része. Olyan, mintha a városon belül lenne egy másik város.

JM