Talán kevesen – vagy csak nem elegen – tudják, hogy a Káposztásmegyeri Óratorony Péter Ágnes és Szöllősy Enikő Munkácsy-díjas szobrászművészek alkotása. Az építmény most megújul, ennek kapcsán beszélgettünk Péter Ágnessel.
– Hogyan született az óratorony ötlete?
– Volt valaha Budapesten egy nagyon remek, azóta is irigylésre méltó ötlet, a Budapest Galériának az ötlete, pályázata, hogy hat lakótelepen építsenek a szobrászok vagy képzőművészek olyan köztéri alkotásokat, amelyek találkozási pontok, pihenőhelyek lehetnek, de mindenképpen a vizualitás nyelvén. 130 pályázat érkezett be, és mi, Szöllőssy Enikővel hat helyre adtunk be pályázatot, többek közt ide is.
A káposztásmegyeri lakótelep akkor még új volt, és ez egy nagyon érdekesen tervezett lakótelep, sok izgalmas térrel:például az a tízemeletes blokkokból álló terület, amely aztán később már átmegy kertvárosias területté. Ez a magas házakkal övezett terület adta nekünk az apropót, hogy ide olyan emberléptékű találkozóhelyet kellene tervezni, ahol szívesen vannak az emberek, és ami egyetlen szóval körülírja a helyszínt, hogy hol találkozzanak. Így született meg az az ötlet, hogy legyen itt egy erdélyi haranglábakra hajazó óratorony, ami a megszokott, természetes léptéket mutatja. Ez az óratorony mindössze 23 méter magas a tízemeletes épületek között. Maga az építmény tölgyfából készült, eredeti, kézműves illesztésekkel, csapolásokkal; az óraszerkezet kivételével minden része, részlete kézműves munka.
Péter Ágnes
Nagyon fontosnak tartottuk a természetes anyagok és az emberi kéz, kézimunka kapcsolatának jelenlétét, ami – ha egy kicsit közelebbről is megnézi valaki a tornyot – tisztán jelen van az elkészült projektben. Nekünk is meg kellett néznünk, hogy az ősök annak idején hogyan készítettek ilyesmit, és ezt kellett ide átültetni. Így a torony lábai a régi haranglábak világát idézik, egy olyan kort, amikor az emberek még együtt éltek az ilyen építményekkel. Ezt a hangulatot, lelkületet, érzést akartuk idehozni Káposztásmegyerre. A harangok helyett az órák köré rézlemez plasztikákat készítettünk, ami átemeli ezt az egészet a huszadik századba. A tér burkolatát is átalakítottuk egy kicsit, úgy, hogy a piros burkolóelemek a torony árnyékát jelképezzék.
– Mi az üzenete ma egy ilyen archaizáló műnek ebben a modern környezetben?
– Több oldalról is megközelíthető a kérdése. Egyfelől ott az anyag. Ezek a lakótelepek többnyire betonból, előregyártott elemekből készülnek, a mi Óratornyunk természetes anyagokból áll. Aztán említettem már magát a készítést, itt minden kézimunkával készült, nincsenek ipari csatlakozások. És talán az a gondolatiság sem mellékes, amit ez az építmény hordoz.
Augusztus végére kész lesz a felújítás
Mint azt Trippon Norbert alpolgármestertől megtudtuk, a torony felújítása augusztus végén már be is fejeződik. Az építmény alsó része megfelelő állapotban van, ott csak kisebb javítási munkálatok szükségesek. A komolyabb munkákra a középső részen van szükség, itt található az óraszerkezet is. A gerendák megerősítése, néhol cseréje, külső tisztítás, festés és a galambháló cseréje után ismét birtokba vehetik majd a káposztásmegyeriek a lakótelep ikonikus találkahelyét.