A 2021/2022-es tanévben Újpest több iskolaépülete is létrehozásának 140. évfordulóját ünnepli. A 20. század első két évében emelt elemi iskolák közül majdnem mind ma is oktatási célokat szolgál, nap mint nap várja a kisdiákokat.
Újpest község képviselő-testülete 1881. március 19-én kelt jegyzőkönyvében rögzíti, hogy a meglévő községi és felekezeti iskolákat egy vezetés alatt állami iskolákká szervezi át. Az előző év október 27-én kelt megállapodás értelmében a meglévő tantermeket és berendezésüket teljes egészében használatba adják az államnak, a vármegye pedig adóbevételének öt százalékával támogatja működtetésüket.
A megállapodás aláírói Tóth József királyi tanfelügyelő, Horváth Ferenc községi bíró és Beniczky Antal jegyző voltak.
Az állami működtetés jelentős fejlődést hozott a helyi oktatás minőségében is. A bérházi lakásokból átalakított 18 tanteremben működő iskolába 1883-ban 1251 beírt tanuló járt.
A századforduló előtti évtizedben egyre gyorsabban növekvő lakosság száma mindinkább szükségessé tette az elemi oktatás infrastruktúrájának fejlesztését. Tóth József királyi tanfelügyelő 1897-ben kezdeményezte azokat a tárgyalásokat, amelyek eredményeképpen 1901-02-ben felépültek az újpesti oktatás első ikonikus épületei: az Erzsébet utcában (ma Károlyi István Iskola), a Lőrincz utca 40-42-ben (ma Tüskevár Iskola), az Attila utcában, a Ferenc József (mai Tanoda) téren és a Toldy (ma Langlet Waldemár) utcában. Az elsőként elkészült épületet 1901. május 22-én avatták az Erzsébet utcában. Az avatóbeszédet a beruházás-sorozat kezdeményezője, a királyi tanfelügyelő mondta el.
A nagy tekintélyű szakember a Bihar vármegyei Mezősason született 1839. május 27-én. Apja, Tóth András néptanító volt, édesanyja Illéssy Rozália. A debreceni református gimnáziumban érettségizett 1858-ban, majd jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte. 1860-tól 1876-ig a Pejacsevichek, Zichy grófok és Ürményiek családjában foglalt el nevelői állást. Alig fél évig tartó Sopron megyei segéd-tanfelügyelői szereplése után 1877. február 10-én foglalta el Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelői tisztségét, amelyet 1905-ig töltött be.
Szakmai tevékenysége mellett jelentős közéleti szerepet is vállalt. Aktív tagja volt az Eötvös-alapnak és a Magyar Tanítók Országos Bizottságának, közreműködött a Magyar Tanítók Árvaházi Egyesülete, a Tanítók Mária Dorottya Otthona, a Budapesti Betegsegélyző Egyesület, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Bizottsága létrehozásában is.
Hivatalba lépésének 10. évfordulóján Újpest község díszpolgárává választotta, majd a 25. évfordulón díszalbummal ajándékozta meg őt. Az album készítője a polgári leányiskola tanára, Bauer Soma volt. (Két évvel később Bauert kérték fel Kossuth Lajos díszpolgári oklevelének megalkotására is.)
A Közérdek című helyi lap 1902. június 12-i száma címoldalon méltatta a közmegbecsülésnek örvendő népnevelőt:
„Aki egy negyedszázadon át a nép, a nemzetnevelés terén vezérszerepet játszott; aki munkásságával, kitartó törekvésével és szívének sugallatával, egy negyedszázad alatt olyan eredményeket tudott elérni, mint vármegyénk népoktatásának élén Tóth József kir. tanfelügyelő; azt jogosan megilleti a kötelességteljesítés legszebb jutalma: a közelismerés, a köztisztelet és szeretet.”
A cikk részletes leírást ad a díszalbumról is; bár sajnos nem tudunk róla, hogy fellelhető-e manapság, de a cikk alapján könnyű elképzelni különleges művészi kivitelét. A fehér vaddisznóbőr kötésű, arab díszítéssel ellátott borítón belül akvarell festmények és az Újpesten létrehozott iskolák képei következnek négy oldalon, végül a lap szó szerint idézi a köszöntő szövegét a vármegye tanítói egyesületének aláírásával együtt.
Tóth József, Újpest első díszpolgárainak egyike, gödi lakóhelyén hunyt el 1912. augusztus 22-én. Két nap múlva megyei tiszteletadás mellett a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Szöllősy Marianne