Rendkívül büszke a Babits Mihály Gimnázium szellemiségére és eredményeire az oktatási intézmény igazgatója, Pataki Marianna. Rengeteg munka és alázat van abban, hogy idén az 55. helyen végzett a Babits a száz legjobb középiskola rangsorában.
Kijelenthető, hogy mindent el kell követnie annak a diáknak, aki a Babitsban akar továbbtanulni, hiszen egyes szakokra akár tízszeres lehet a túljelentkezés.
– Igazgatónő szerint minek köszönhetőek az intézmény eredményei?
– Egyrészt a kiváló tanároknak köszönhető az iskola és a diákok szárnyalása. A Köbüki nevű tanári tehetséggondozó ösztöndíjpályázatban, amelynek célja az oktatók megbecsülése, szakmai elismerése, a tehetséggondozás keretében végzett szakmai tevékenység ösztönzése négy pedagógusunk is részesült. Másrészt az is a sikereink záloga, hogy kiváló diákok járnak hozzánk. Harmadrészt nagyon arányosan alakítottuk ki a tantervünket, amelyben komoly helye van a tehetséggondozásnak, és adott esetben a felzárkóztatásnak is. Hozzáteszem, mi nem versenylóistálló vagyunk, bár rendkívül fontosnak tartjuk a tanulást, a versenyeket, amelyek azonban nem írhatnak mindent felül. A gyermekek lelki békéje és kiegyensúlyozottsága a legelső.
– Hogyan lehet a patinás Babits gimnázium diákjává válni a 8. évfolyam elvégzése után?
– Német, angol és japán emelt szintű képzésre kerülhetnek be a diákok kilencedik évfolyamtól. Az emelt szintű képzésben heti +2 tanórában tanulják a választott idegen nyelveket. Két osztályban ötféle csoportot indítunk. Tizenöt-tizenöt diákot veszünk fel emelt német és emelt japán szakra, ezekben a csoportokban az angol a másik tanulható nyelv. Továbbá az emelt angol nyelvű csoportokban második idegen nyelvként francia, német és spanyol nyelv tanulható nálunk.
Nem árulunk zsákbamacskát: tízszeres a túljelentkezés a japán szakra, de a többi emelt szintű képzéseinkre is kb. hússzor több diák szeretne bekerülni, mint a férőhelyek száma. S hogy kiket várunk? Elsősorban a szorgalmas, jó tanuló diákokat, ám hozzáteszem, nálunk mindenki megtanul tanulni.
– Az intézmény egyik büszkesége a japán oktatás. Elárulja, hogyan tesznek szert japán nyelvű pedagógusra?
– A Babitsban törekszünk arra, hogy mindig legyen japán anyanyelvű oktató. Ők kezdetben a japán nagykövetség közbenjárásának hatására érkeztek hozzánk, ám mára a kiterjedt kapcsolatrendszerünknek köszönhetően-amennyiben szükséges- választani tudunk a japán oktatók közül. Emellett két magyar anyanyelvű japán tanárunk- akik eredetileg az iskolánk diákjai voltak- is tantestületünk elismert tagjai. A tapasztalat azt mondatja velem, hogy óriási igény van a japánul beszélő fiatalokra, hiszen számos japán vállalat működik az országban. Azon túl, hogy végzett diákjaink fordítóként vagy tolmácsként helyezkednek el Magyarországon, néhány tanulónk egyenesen a szigetországban találja meg hivatását. S hogy miként válik egy gyerek a japán nyelv szerelmesévé? Leginkább az animék és a hozzá hasonló japán képregények ejtik őket rabul.
– Milyen felvételire számíthat az a nyolcadikos, aki a Babitsba jelentkezik?
– Nálunk három része van a felvételi vizsgának: pontokat számítunk az általános iskolai eredményekből, a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredményekből és a szóbeli felvételin nyújtott teljesítményből. Az írásbeli vizsgára bárki jelentkezhet. A szóbeli vizsgára viszont nem mindenkit hívunk be. A központi írásbeli vizsgákat követően az eredmények ismeretében hozzuk nyilvánosságra az úgynevezett jelentkezési ponthatárt. Ebben meghatározzuk, hogy mi az a minimum írásbeli pontszám, amitől a jelentkezési lapokat várjuk a tagozatainkra. A beérkezett jelentkezési lapok adataiból számítjuk ki (a központi írásbeli eredmény, a hetedikes év végi és nyolcadikos félévi osztályzatokból) a szóbeli behívási ponthatárt. Annak a tanulónak vannak a legjobb esélyei, aki nem hanyagolta el az általános iskolai tanulmányait sem, és a központi írásbeli vizsgára is felkészült.
– A szóbeli vizsgán angol nyelvből- még az emelt japán tagozat esetén is- vagy német nyelvből hallgatjuk meg a tanulókat. A szóbeli kissé hasonlít a nyelvvizsgára, például képleírás van, továbbá egy irányított beszélgetésen is meg kell felelni.
– Talán felesleges is megkérdezni azt, hogy milyen továbbtanulási esélyeik vannak a Babits gimnázium végzős diákjainak….
– Valóban nem jelent gondot az egyetemi felvételi. Általában az első vagy a második megjelölt felsőoktatási intézménybe veszik fel a diákjainkat. Egyre több tanulónk külföldi egyetemen folytatja a pályafutását, hiszen kiváló idegennyelvi tudással felvértezve hagyják el a gimnáziumot. Nagyon kevés olyan diákunk van, aki nem tanul tovább.
Időről időre visszahallom azokat a jelzőket, amelyek szárnyra kapnak a Babitsról. Egy ideig nyelv tagozatos iskolaként éltünk a köztudatban, majd a matematika oktatásunkat is elismerték. Ugyanakkor a humán képzésünk is nagyon erős, tehát elmondhatom, hogy valamennyi területen sziklaszilárd tudást szereznek a diákjaink.
– Végül egy nem elhanyagolható téma: milyen programok, utazások vannak a Babits Mihály gimnáziumban?
– Tele vagyunk jobbnál jobb eseményekkel, nálunk mindenki megtalálja önmagát. Az Újpesti Babits Mihály Gimnázium Magyarországon az egyetlen intézmény, amelyik az European School Network, az ESN tagja. Rendkívül élénk és szerteágazó cserekapcsolatai léteznek a gimnáziumnak. Hol országlátogatásra utaznak a diákjaink, de különböző projekteket és külföldi konferenciákat is előszeretettel keresnek fel a babitsos tanulók. Egy ilyen konferencián nagyon komoly munkát kell elvégezniük a fiataloknak. Az ESN-programon kívül is rengeteg kirándulás vár a diákokra. A spanyolos kilencedik- és tizedikesek nemrégiben tértek vissza Malagáról, a tizenegy- tizenkettedikesek pedig Barcelonába utaznak. A németesek pedig ki nem hagynák a bécsi adventi vásárt. Erdélybe és a Felvidékre pedig évről évre ellátogat egy-egy osztályunk. Nem túlzás tehát kijelentenem, hogy a Babits Mihály gimnáziumba járni egyszerre élmény, öröm és büszkeség.
Besztercey Judit