Még a harmadik generációnak is nehéz beszélni a szenvedésekről

  •  
  •  
  •  

Január 27-én tartjuk a holokauszt nemzetközi emléknapját. A nemzetiszocialista népirtás a XX. század legnagyobb, máig ható megrázkódtatásai közé tartozik, amely a magyar zsidóság történetében is felmérhetetlen törést okozott. Az átélt borzalmak lelki terheiről az újpesti zsidó közösség vallási vezetőjét, Szerdócz J. Ervint kérdeztük.

“Újpestről és a tágabb környékéről, Rákospalotáról, Szentendréről, Kispestről, Pócsmegyerről és még számos településről, összesen nagyjából 18 ezer zsidót deportáltak. Közülük mindössze ezren tértek haza a háborút követően”

– idézte fel az elképesztő veszteséget tükröző számokat a rabbi.

Szerdócz J. Ervin

“Az 1944. július 11-én megkezdődő elhurcolások és az azokat követő borzalmak az újpesti zsidóság lelkén is a mai napig nehezen gyó­gyuló sebet ütöttek. – Akik túlélték az akkori üldöztetést és a haláltáborokat, nem szívesen beszélnek az átélt megpróbáltatásokról”

– árulta el a rabbi, hozzátéve: nagyon ritkán lehet egyáltalán szóba hozni is, hogy beszéljenek erről.

Azt is elmondta, hogy az újpesti túlélők, bár fiatalon tapasztalták meg azt a traumát, amelyet később meglett embereknek is nehezére esett kibeszélni, mára elmúltak 90 évesek, a hajlott kor pedig a felidézést is hátráltatja. A fiatalabb nemzedékekről szólva kitért arra, hogy az áldozatok által megélt poszttraumás stressz szindróma még a borzalmaktól számított harmadik generációra is nagy hatással van, és az elfojtás náluk is hasonlóan tapasztalható.

Szerdócz rabbi szerint ennek ellenére az emlékezésnek megvan a maga jelentősége, helye és ideje. 2022-ben január 27-én kerül sor a kegyeletteljes főhajtásra az Újpesti Nagyzsinagóga udvarán található emlékfal előtt. A rendezvényen Újpest polgármestere és az önkormányzat is képviselteti magát.

Az idei év ugyanakkor amiatt is különleges, mert ugyanezen a napon avatják fel a szintén zsidó származású Aschner Lipót, Tungsram-igazgató szobrát. Az üzletember nagy szerepet játszott Újpest XX. századi kulturális, gazdasági és szociális életében, és maga is megjárta a mauthauseni koncentrációs tábort, ahonnan élve sikerült hazatérnie.

, , , , ,