Hatvanéves lett, és korábban mindig arra gondolt, milyen öreg egy, a hatodik ikszét taposó ember. Ancsin János ugyan a napokban ünnepelhette születésének kerek évfordulóját, de a lila-fehér vérű, egykori zseniális jégkorongozó ma is fiatalos hévvel munkálkodik kedvenc klubjában, a jéghokicsapat élén.
Koccintás
Ancsin János, akit a sportújságírók a huszadik század legjobb magyar jégkorongozójának választottak, a pályán eltöltött hosszú évei alatt 225 alkalommal lépett jégre a magyar válogatott játékosaként, volt az év jégkorongozója kétszer is, nyolcszor akasztottak a nyakába aranyérmet a hazai bajnokság végén.
– Sokan érdeklődtek tőlem az elmúlt hetekben, hogy mi minden fért bele az eddig eltelt hatvan évembe – kezdte Ancsin János.
– Mondtam is, ha elkezdeném sorolni azt a rengeteg fantasztikus élményt, meccset, az eredményeket, akkor nem egy cikk íródna, hanem egy vaskos könyv. De a könyvnek csak az első része, mert úgy tervezem, hogy még legalább ugyanennyi „buli” van még előttem.
Ancsin Janó, társai soha nem „Jánosozták”, ma is nélkülözhetetlen a lila-fehérek jégkorong szakosztályából. Az elmúlt hosszú években, ahogy mondani szokás, apait-anyait beleadott, hogy szeretett sportja lábon, illetve korcsolyán maradjon Újpesten. Ismerősei, barátai, de még az „ellenségei” is elismerik, ha Ancsin nincs, akkor valószínűleg jéghoki sincs már Újpesten.
– Valóban akadtak gondok, de szerencsére sikerült orvosolni a problémákat. A klub, az önkormányzat és a szponzorok segítségével ma már biztos lábakon állunk, a felnőttek a rájátszásban iparkodnak, így nem is gondoltunk arra a haverokkal, hogy összejövünk egy kis ünneplésre. Ki kell emelnem, a munkatársaimmal együtt büszkék vagyunk arra, hogy hazánkban, az utánpótlás nevelésében a legjobbak között emlegetnek bennünket.
Igazi sportos család az Ancsin. A családfő a hoki szerelmese, a feleség, Ildikó, korábban a lilák röplabdacsapatát erősítette, ma szakosztályvezető. Fiuk a labdarúgást kedveli, aki egyelőre még nem Újpesten rúgja a bőrt. Lányuk, Kitty a röpicsapat erőssége volt évekig, most egy kis szünetet tart, ugyanis anyuka lett néhány hónapja.
– Hogy is mondtam az előbb? – kérdezett vissza Ancsin János. – Remélem sok „buli” van még előttem az életben. Például, hogy megtanítsam korizni az unokám, mert mi más lehetne egy nagypapa dolga?!
Gergely Gábor