Szűcs Sándor ígéretes tehetség, népszerű labdarúgó volt a negyvenes évek közepe, a világháború befejezése óta. Már szép sikereket ért el a Szolnoki MÁV mezében is, karrierje legnagyobb lépése az volt, hogy magára húzhatta a Dózsa mezét. Tizenkilenc alkalommal válogatott is volt.
Szűcs Sándor
A Dózsa azonban a rendszer egyik kirakatcsapatának számított, így a játékosokat nagyon szigorúan fogták. Mivel az eset előtt több labdarúgó is megpróbált Nyugatra szökni egy jobb élet és egy fényes karrier ígéretével – köztük Lóránt Gyula, aki még a világhírű Aranycsapatnak is tagja volt – a kommunista rendszer úgy gondolta, egy koncepciós perrel kell észre téríteni a játékosokat.
Síremléke az Új köztemetőben
Az áldozat szerepére éppen Szűcs Sándort találták meg. Kapóra is jött az, hogy a kiváló labdarúgó 1948-ban megismerkedett Kovács Erzsi énekesnővel, akivel azonnal egymásba szerettek. Mivel azonban Szűcsnek már volt két kisgyereke, a „szocialista erkölcs” nevében rendszeresen vegzálta a rendőrség, az államhatalom és más szervek egyaránt – saját főnöke, a Dózsa akkori elnöke is gyakran intézett hozzá dörgedelmes szónoklatokat, követelve, hogy fejezzék be a viszonyt.
Ennek más célja nem volt, mint az, hogy a párt a disszidálás felé tereljék, és Szűcs be is sétált a csapdába: ő maga azt hitte, hogy embercsempész segít neki, aki azonban az ÁVH ügynöke volt, s Vas megyében a hatóságok letartóztatták Szűcsöt.
Innen már kézügyesség dolga volt a többi: egy gyors tárgyalás végén Szűcsöt halálra ítélték, bár ő maga a legutolsó percig nem hitte el, hogy valóban halál vár rá, így kegyelmet sem kért. Arra, hogy mi vár rá, csak a siralomházban döbbent rá, ahonnan kétségbeesett üzenetet küldött több játékostársának: mire azonban a Dózsa legendás centere, Szusza Ferenc, valamint az Aranycsapat két játékosa, Puskás Ferenc és Bozsik József bejutottak Farkas Mihály belügyminiszterhez, hogy leállítsák az ügyet, Szűcsöt már felakasztották. Éppen hetven évvel ezelőtt, 1951. június 4-én.
Szűcs Sándor így lett sok ezer ember mellett a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb korszakának egyik mártírja. Emlékét ma is őrzi síremléke, egy újpesti iskola, mely 28 éve vette fel a nevét, s a gondolat: bármikor bárkivel megtörténhetett, hogy példát statuáltak vele, még az emberélet sem számított. Sőt, az a legkevésbé.