Emléktáblát avattak a Szusza Ferenc Stadion falán, hiszen éppen száz éve, 1922. szeptember 17-én adták át a Megyeri úti stadiont.
Az ünnepségen beszédet mondott Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki hangsúlyozta, az UTE a magyar sport szerves része.
A MOB elnöke felidézte, hogy Magyarországon először ezt nevezték stadionnak. Az épületegyüttes Hajós Alfréd tervei alapján készült. Ezzel a stadionnal az első magyar olimpiai bajnok az 1924-es párizsi olimpián mérnöki kategóriában ezüstérmet nyert.
Gyulay Zsolt (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
„Ahogyan 1922-ben ez a pálya nagyon modern volt, a 2001-es felújításkor is az ország egyik legmodernebb pályája lett”
– fejtette ki az Újpest FC korábbi ügyvezetője.
A kétszeres olimpiai bajnok kajakozó úgy fogalmazott, nemcsak Újpestnek, az újpesti polgároknak, de az egész nemzetnek felemelő érzés volt, hogy a trianoni döntés után két évvel egy ilyen stadion, ilyen tervek alapján létre tudott jönni.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
„Az UTE az 1885-ös megalapítása óta a magyar sport szerves része, a közel száz olimpiai érem, közte 46 arany önmagáért beszél. A legutóbbi rekonstrukció óta még több sportág otthont talált itt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az olimpiai felkészülés jó helyen van az Újpesti Torna Egyletnél, és remélhetőleg a közeljövőben az újpesti labdarúgás is fel fog virágozni”
– mondta a MOB elnöke, aki emlékeztetett rá, hogy a stadion 2003-ban vette fel a legeredményesebb újpesti labdarúgó, Szusza Ferenc nevét.
Szöllősy Marianne, az újpesti Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény vezetője ismertette, hogy az Újpest történetének nélkülözhetetlen részévé vált ikonikus épületegyüttes széles körű polgári összefogás eredményeként jött létre.
Szöllősy Marianne (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
A stadionépítés kezdeményezője és legfőbb mozgatórugója az UTE elnökévé 1919-ben megválasztott Szűcs János volt. Az első, ünnepélyes kapavágás 1921. november 21-én történt. A következő hónapok során 15 ezer ülő- és közelítőleg 40 ezer állóhelyet alakítottak ki a létesítményben.
„1919-ben új fejezet nyílt az egyesület életében, Szűcs János (korábban szintén UTE sportoló) lett az egyesület elnöke. A stadionépítés kezdeményezője, fő mozgatórugója volt ő, s az általa életre hívott UTE Sporttelep Rt. A céget 1921 szeptemberében az akkori Uránia Filmszínházban (a néhai Ady Művelődési Ház helyén) tartott közgyűlésen alapították. Az Rt. elnöke, Mauthner Zoltán bőrgyáros az építkezés kivitelezésére versenytárgyalást írt ki, a pályázatokat Hajós Alfréd tervezőirodájában, illetve a Mauthner Bőrgyár titkárságán várták”
– emlékezett vissza a helytörténész.
Az emléktábla leleplezése (Fotó: Várai Mihály / Újpest Média)
A Magyar Labdarúgó Szövetség 1923-tól nemzetközi mérkőzéseket is rendezett a Megyeri úton, de a legendás futballmeccsek mellett motorversenyt, az egyetlen magyarországi bikaviadalt, atlétikai versenyeket, a Világifjúsági Találkozó megnyitóját, továbbá iskolai sportbemutatókat és koncerteket is tartottak a létesítményben.
Fotó: Várai Mihály / Újpest Média
„Lentről, a pályáról felém intenek Hajós Alfréd, a Stadion építője és Szűcs János, az egész monumentális építkezés megindítója, mozgatója, spiritus rektora, az UTE elnöke. Ők azok, akiket jó időben, rossz időben, reggel és este, szóval mindig itt lehet találni a pályán. S kettőjüket, mint árnyék, kíséri Földes Lajos, az épülő pálya adminisztratív ügyeinek intézője. Nyugodtan merem állítani, hogy nekik, hármuknak az első kapavágás óta csak egy gondolatuk volt: minél szebb, minél hatalmasabb hajlékot építeni az UTE-nak”
– idézte fel a dicső múltat Szöllősy Marianne, aki ezekkel a méltó sorokkal zárta megemlékezését:
„Mit mondhatnék? E szép kivitelű emléktábla őrizze az alkotók nevét. S az impozáns stadion még sok-sok évig, folyamatos megújulással legyen otthona számtalan sikeres eseménynek, nyújtson örömteli lehetőséget testedzésre és szurkolásra minden újpesti polgárnak, minden sport iránt érdeklődőnek ország-világszerte!”