Szemerkélő esőben, a kegyelet koszorúját elhelyezve emlékeztek meg az önkormányzat képviselői január 10-én délelőtt, a Megyeri temetőben felállított emlékműnél, a II. világháború újpesti áldozatairól.
Az újpesti nemzeti vagyont 1944–1945-ben ért kár óriási volt. A város számos bombatámadást szenvedett el, a legsúlyosabb bombatalálat az Újpesti vasúti hidat érte. A híd budai első nyílását amerikai bombatalálat roncsolta szét. A felrobbant híd darabjai a Dráva motoros kiemelésén dolgozó, 600-as uszályból készített hajóemelő tagra zuhantak, és azt is elsüllyesztették. 1944. december 27-29-én az Újpesti vasúti hidat a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A háború után az épen maradt eredeti hídelemeket gondos összejelölés után szétszerelték, és az ország különböző vasútvonalain felállították. A mederági hídhoz új mederpilléreket kellett építeni. Az építkezés során 22 darab, 300-500 kg-os, ép gyújtószerkezettel ellátott légibombát emeltek ki a Dunából.
Magyarország embervesztesége pontosan nem állapítható meg. A katonai veszteség 340-360 ezer fő, ebből 120-160 ezer a hősi halott. A légitámadások és a földi harcok következtében a Központi Statisztikai Hivatal 1945. júniusi felmérése szerint 45 ezer polgári személy vesztette életét, ebből közel 20 ezer polgári lakos Budapesten 1944-45-ben. A polgári áldozatok száma (a zsidóság nélkül) 80-100 ezer lehet. Szovjet fogságba körülbelül 600 ezer magyar állampolgár került, legalább 20 %-ban polgári személyek. Az elhurcoltak és a hadifoglyok közül körülbelül 150-200 ezren haltak meg a szovjet táborvilágban.
Forrás: Szabó József János tanulmánya: Budapest és környéke az első és a második világháborúban. Újpest 1907-2007