Magyarországon a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer a csapvíz. A különböző eljárásokkal a rétegvizet megtisztítják attól, ami egészségtelen és benne hagyják az értékes ásványi anyagokat.
De hogyan is készül valójában az ivóvíz?
Különböző módokon kerülhet a csapba az ivóvíz. Az egyik lehetőség, hogy a felszín alatt, a védett rétegekből jutnak hozzá. A mélyfúrású kutakból kinyert víz általában csak fertőtlenítésen esik át, de olykor szükség van alaposabb tisztításra is.
Vizet a parti szűrésű kutakból is nyerhetünk: ebben az esetben valamilyen folyó partján nyerik ki a vizet, ami azért jó, mert a parti kavicsréteg részben már előszűrte számunkra. Természetesen itt sem maradhat el a fertőtlenítés, azaz klórozás. A mészkőhegyek belsejében található karsztvíz is kinyerhető ivóvíznek. Sajátos jellemzője, hogy nem igényel semmilyen tisztítást, maximum lágyítást.
Végül meg kell említeni azt a lehetőséget, amikor a felszíni vizekből (pl. víztározókból) nyerik az ivóvizet; nyilván ebben az esetben már komolyabb tisztítási folyamat szükséges. A hazánkban előállított csapvíznek 5 százaléka származik felszíni vízfolyásból, 10 százaléka karszthegységből, 40 százaléka folyómenti csáposkutakból és 45 százaléka mélyfúrású kutakból.
A szennyvíz megtisztítása
A vízkészletünk tisztaságát főleg a nem megfelelően kezelt szennyvizek fenyegetik. A lefolyón leengedett víz visszajut az élővizekbe, miután átesett a szennyvíztisztító általi tisztítási folyamaton. Ez a víz ugyan nem teljesen ivóvíz minőségű, de nem tud kárt okozni a természetnek és az élővilágnak.
A szennyvíz megtisztítása több munkafolyamaton megy végbe.
Az első szakasz a mechanikai tisztítás. A darabos anyagok eltávolítása után a csatornába került homokot kiülepítik és a felszínre úszó zsírokat leválasztják. A következő szakaszban zajlik a biológiai tisztítás: ekkor úgynevezett aerob baktériumok által távolítják el a szerves alapú szennyeződéseket.
Az oldott szerves anyagokat levegőztető medencékben eleveniszap segítségével bontják le. Ezek az apró élőlények egyébként a természetes vizekben is előfordulnak. A harmadik, utolsó fázisban történik a foszfor és a nitrogén kivonása a szennyvízből az anaerob baktériumoknak köszönhetően, valamint természetesen a fertőtlenítés.
A folyamat során keletkezett iszapot többféleképpen fel lehet használni: rothasztó tartályokban biogázt állítanak elő, amit fűtésre lehet használni és a kikerült iszapot víztelenítés után komposztanyagként alkalmazni.
Hornyák-Kövi Franciska